2011. június 30., csütörtök

Frenkfurti leves

Soha nem készítettem korábban frankfurti levest, most a hétvégéről maradt egy fél fej kelkáposzta, így gondoltam erre éppen elég lesz. Köszönöm a segítséget Limarának és Moesnek, akik kérdésem után villámgyorsan a segítségemre siettek :)
Bár nyár van, de szerintem szobahőmérsékleten a frankfurti leves abszolút nyári étel lehet, persze kicsit modernizáltam ezt is (kevesebb zsír, nincs rántás csak habarás).

Frankfurti leves (kb. 4 főre elég)
1 f
ej vöröshagyma
pár szelet szalonna

fél fej kelkáposzta (elég nagy fejből)

2 szál sárgarépa

2 közepes krumpli

2 pár frankfurti virsli

3 gerezd fokhagyma


pirospaprika, majoranna, őrült kömény, só, bors


Az apróra vágott vöröshagymát kevés kacsazsíron a felkockázott szalonnával együtt megpirítom, csapott teáskanál pirospaprikával, majorannával és őrölt köménnyel megszórom, felöntöm ca. 1.5 l füstölt alaplével (még húsvétról maradt, vízzel vagy húslevessel helyettesíthető). Beleszórom a krumplit és a sárgarépát, és kb. 25 percig főzöm. Ha letelt az idő hozzáadom a felcsíkozott kelkáposztát, zúzott foghagymát és a karikára vágott virslit, és egyet forralok rajta. Amíg felforr habarást készítek fél pohár tejfölből és egy csapott ek lisztből, ezzel sűrítem a levest.

Lefedve 10-15 percig állni hagyom és már tálalható is. (A káposzta nálam azért kerül a végén a levesbe, mert így kevéssé esik össze és roppanós marad, az ízét viszont így is tökéletesen kiadja)


Fontos, hogy a felsorolt fűszerekből sokat elbír a leves, az igazi napközis ízhez sok bors is kell!

2011. június 19., vasárnap

4 éves lett

Tavaly ilyen és ilyen volt, azóta nőtt... nagyon sokat. Komolyodott, igazi nagylány lett. (No, meg igazi kópé, de ez már egy másik lap, szülinapost nem szidunk :) )




A születésnapi torta hagyomány szerint saját. Mivel még mindig június van - mi más lenne :) -, és imádja a málnát, így ismét málnás, ahogy 2 éve is volt.



Málnás-csokoládés torta


Tortaalap

A tortaalap a segítsütis "nyalókák" kiindulási tésztája. Már az első sütéskor megtetszett, nagyon szaftos, ízletes tészta, könnyen elkészíthető. Mindezen túl úgy gondoltam, hogy tökéletes ellenpontja az ízletes málnának.

1 csésze liszt

1/2 csésze kakaópor

1 csésze cukor

1/2 tk szódabikarbóna

1/2 tk sütőpor
1/2 tk só


1/2 csésze tej

1/2 csésze forró víz

1/4 csésze olaj

3 tk vaníliakivonat

1 enyhén felvert tojás

A száraz és nedves hozzávalókat összekeverem, híg massza az eredmény. 20cm-es tortaformában, 175 fokra előmelegített sütőben ca. 45 percig sütöm. (Tűpróba fontos, 35 percnél még erősen rezgős a tészta, 10 perc után jó ránézni, mert a magas kakaó- és cukortartalom miatt elég könnyen ég a teteje) Kihűlés után 3 részre vágom, a teteje rendszerint púpos, azt a tortára várakozók nagy örömmel megeszik.


Tejszínes alapkrém

4 dl tejszín
4 zselatinlap
4 ek víz


A zselatinlapokat előre beáztatom, 5 perc után kinyomkodom és 4 ek vízzel elkezdem melegíteni, és addig melegítem, míg teljesen fel nem oldódik. A majdnem készre felvert tejszínhez keverem a kicsit kihűtött zselatint és kemény habbá verem.


A krém 3/4-ét elkeverem kb. 300 gr villával enyhén összetört málnával, a maradékot habzsákba töltöm.


Csokoládés krém

A csokoládés krém receptje a
csokoládés puding recepten alapszik. Az 500 ml tej helyett 350ml tejhez keverem az eredeti mennyiségű egyéb hozzávalókat, és kihűlés után egy pici felvert tejszínhabbal lazítom a pudingot.
(megj: a krémből a betöltés után maradni fog, de ez másnap desszertkén kanalazható)

Összeállítás

tortalap - csokoládés krém - tortalap - málnás krém - tortalap - málnás krém + tejszínhab + díszítés


Hivatalosan órákat kellene állnia, de mivel én parancsra kreatívat alkotni nem tudok, így a torta csak a születésnapi buli délelőttjén állt össze - mivel előző éjszaka találtam ki, hogy egyáltalán mi lesz -, kb. fél órára került csak a hűtőbe hűlni, ennyi idő után is jól szeletelhető volt.

A tortaállványért pedig külön köszönet nemisbékának, régi vágyam teljesült karácsonykor.

2011. június 15., szerda

Paradicsomos tészta

Szeretek egy személyre főzni. Szeretem, ha a 15 perces ebéd tényleg csak 15 percnyi időt vesz igénybe, és nem telik el eleve 30 perc a zöldségpucolással, még 15 perc a terítéssel +leszedéssel +elpakolással, amikor a "mosogatás" csak annyi, hogy a tányért beteszem a mosogatógépbe az 1 db serpenyővel együtt. (A tésztafőző edényt pedig meleg vízzel átöblítem).

Ma egyedül vagyok itthon, és a jó-a-szendvics ebéd helyett valami melegre vágytam.

egyedül+itthon+meleg=tészta

Paradicsomos tészta
hozzávalók:


1 tk chillis olaj

1 tv paprika nagyon apróra vágva
4 db ko
ktélparadicsom negyedelve
só, sors, 3 levél bazsalikom

4 karika tagliatelle

parmezán a tetejére



A tészta vizét felteszem melegedni. Az olajon erősen lepirítom, megsütöm az apróra vágott paprikát (addig sütöm, amíg egészen össze nem esik, el nem veszti a víztartalma java részét), hozzátadom a negyedelt paradicsomot és ezzel együtt leveszem a lángról, a serpenyő melegétől kellemesen átmelegszik a paradicsom, anélkül, hogy megfőne, szétesne, kimászna a bőréből. Sózom, borsozom, megszórom a felaprított bazsalikommal és a tészta elkészültéig pihentetem.

A megfőtt tésztát összeforgatom a "mártással", pár percig állni hagyom, majd reszelt parmezánnal egy tényérra szedem, és rossz szokás szerint emailekre válaszolva vagy épp csetelve valakivel, elfogyasztom :)

2011. június 10., péntek

Apropó

A szokásos havi ikresanyu vacsora keretében az Apropó Éttermet látogattuk meg. A hely pici és hangulatos, és mint utólag kiderült, kifejezetten jó, hogy a tervezett 24 fő helyett, csak 11-en mentünk.

Választásaim:
- Grillezett libamáj bazsalikomos almával
Minden szempontból hibátlan fogás, apró észrevétel, hogy a pluszban kért baguettet helyből rendszeresíteni lehetne az étel mellé, mivel az alma nem volt annyira sok, hogy 2 szelet libamáj nehézségét ellensúlyozza.

- Borjújava rózsabors kéregben spárgával (itt a köret egyéni kívánság volt)
A spárga tökéletes volt (zöld és fehér vegyesen), a hollandi mártás épp csak mutatóban - de nekem ez bőven elég, nem vagyok egy óriási fan -, a borjú viszont az előzetes medium helyett valahol a medium és a well done között volt, nem lett kiszárítva, de a rózsaszíntől is igencsak messze volt. A férjemnek lett volna tökéletes, ő pont így szereti, én kicsit kevésbé megsütve, de a hús ettől függetlenül finom volt, és jól fűszerezett.

- Eper kardamomos marcaponeval
Hibátlan fogás, az eper finom és a plusz vaníliától nagyon kellemes ízű, a kardamomos mascarpone épp annyi, ami egy kis tál eperhez elég

A végeredmény összességében eklektikus, de én nem vagyok túl kritikus alak, ha az étel jó, nem nagyon lassú a kiszolgálás, akkor önmagában egy kicsit szétszórt és szeleburdi pincérrel (aki ha jól tippelek nemcsak pincér), nem lehet estét elrontani. A speciális kívánságokat szó nélkül teljesítették, megoldottak mindent, amit meg kellett.

Az étterem nálam egyértelműen átment, bátran ajánlom - a fent ismertetett "hiányosságok" figyelembevételével -.

2011. június 6., hétfő

Kontrapunkt

Nyitó akkordként elmondom, hogy nem voltam a Budai Gourmet rendezvényen a hétvégén, tehát nem kóstoltam, nem jártam körbe, nincs személyes tapasztalatom, csupán egy furcsa érzés bennem az egésszel kapcsolatban. Mikor először hallottam róla azt gondoltam, hogy mennem kell, mikor olvastam, hogy belépődíjas (ami nem is kevés tekintve, hogy utána még bent is jócskán költeni tud az ember), elhúztam a szám. Azóta sem értem, hogy egy olyan rendezvényen, amin az emberek fogyasztása a cél, hogyan és milyen alapon (ok, üzleti, ez megvan) szednek belépődíjat, ami később nem levásárolható, nem leehető. Tehát díjat kérnek azért, hogy bent költhess... nem szimpatikus. (És a véleményem nem a 3.000 Ft-ról szól, hanem az elvről, és ha 1.000 Ft lenne a 3.000 Ft, pont ugyanígy zavarna)
Tisztában vagyok a Budai Gourmet pozicionálásával is, hiszen önmagában az elnevezése is magasra teszi, de ettől függetlenül azt gondolom, hogy pont akkor, amikor az étkezési kultúra - leszámítva egy szűk réteget - totális hiányzik itthonról, a 3 napos bemutató egyértelműen nem hozta közelebb a minőségi étkezést és a tömeget. Ha viszont ez nem is volt célja, akkor nem gondolom, hogy jogos a panaszáradat arról, hogy nincs tömeges igény a minőségi alapanyagokra és étkeztetésre ma Magyarországon, hiszen egy ilyen rendezvény nemhogy közelítené a minőséget kínálókat és azok akik számára ez ismeretlen, hanem mélyíti a gasztrosznobok és az átlagember közötti szakadékot.

Ezek után szombaton teljesen véletlenül elkeveredtünk az orosházi libamájfesztiválra, ami dicséretesre vizsgázott. A honlapon bőven elég tájékoztatás a programokról, a fesztivál területén ingyenes parkolás és nyomtatott étlap várta az odaérkezőket. Az árak fixek (990Ft/adag), egy adag nem sok, de kóstolásra éppen elég, és 2-3 adaggal bőségesen mozdulni-nem-tudok állapotig lehet eljutni. Mi 4 féle ételt kóstoltunk, és mindegyik hibátlan volt. A fesztivál területét nem lepte el a colacompany, hanem egy sokkal kisebb cég ásványvizeit és ízesített vizeit lehetett megvásárolni

Azt láttam, hogy lehet igazán helyiként is vinni ezt, ahogy helyi például sok balatoni borfesztivál. Helyi termelőkkel, helyi beszállítókkal, helyi emberekkel, akikkel ezáltal meg lehet ismertetni mindazt, ami helyben készül.